A kar�csonyfa �ll�t�s�nak szok�sa viszonylag r�vid m�ltra tekint vissza. Pedig a kar�csony napjaink tal�n legbens�s�gesebb csal�di �nnepe, a kereszt�ny vil�gban J�zus sz�let�s�hez kapcsol�dik. A h�tt�rben pedig egy csillag�szati jelens�ghez k�t�dik: a december v�gi t�li napfordul�hoz, amelynek fontoss�g�t m�r �vezredekkel ezel�tt felismert�k a term�szeti n�pek, �s k�l�nf�le misztikus elk�pzel�seket t�rs�tottak hozz�.

Egy �si germ�n hiedelem szerint a t�l k�zep�n kiszabadul� gonosz szellemekt�l csak az v�di meg az embert, ha az �letet jelk�pez� z�ld f�k (az �r�kk� z�ld feny�k) al� menek�l. Ez a m�tosz �sszekapcsol�dhatott azokkal a kereszt�ny legend�kkal, amelyek a f�hoz k�t�dnek – a Paradicsomban �ll� tud�s f�j�t�l addig a keresztig, amelyre J�zust k�s�bb felfesz�tett�k. A kar�csonyfa �ll�t�s hagyom�ny�nak gy�kere teh�t a 16. sz�zadi kereszt�ny Eur�p�ban, �s azon bel�l is n�met f�ld�n tal�lhat�.

Festm�nyek is �rzik azt a legend�t, amely szerint Luther M�rton �ll�totta az els� kar�csonyf�t gyerekeinek. Ez t�l sz�pen hangzik ahhoz, hogy bizonyosan igaz legyen. Az azonban t�ny, hogy nem sokkal k�s�bb, Strasbourgban m�r gy�m�lcs�kkel, �dess�gekkel �s pap�rd�szekkel �kes�tett feny�f�kkal �nnepelik J�zus sz�let�s�t. Ez az elz�szi v�ros, amely akkoriban m�g egy�rtelm�en a n�met cs�sz�rs�ghoz tartozott, az�ta is nevezetes kar�csonyi k�sz�l�d�seir�l. Aki decemberben l�togat ide, a lampionok; a d�szeket, aj�nd�kokat, �zes falatokat �rus�t� alkalmi b�d�k, zen�szek j�volt�b�l var�zslatosan egyed�l�ll� hangulattal tal�lkozik a k�z�pkori katedr�list k�r�lvev� �don h�zak k�z�tt, amelyek nagy r�sze abb�l az id�b�l sz�rmazik, amikor az els� kar�csonyf�k megjelentek.
Magyarorsz�gon csak j�val k�s�bb, a 19. sz�zadban honosodott meg ez a protest�ns eredet� szok�s. A kezdem�nyez�s alighanem Brunszvik Ter�z (az els� �voda alap�t�ja) nev�hez f�z�dik, m�g a reformkor idej�n; �ltal�noss� azonban csak a kiegyez�s t�j�k�n kezdett v�lni, el�sz�r a nemesi �s a nagypolg�ri csal�dokban, m�g v�g�l a kar�csonyfa �ll�t�sa az eg�sz t�rsadalomban sz�les k�rben elterjedt. (Hasonl� folyamat j�tsz�dott le a F�ld sok m�s orsz�g�ban is, de kor�ntsem minden�tt: Angli�ban ma sem d�vik, s olykor be�rik koszor�val vagy egy feny��ggal is.)
A technika – az �let m�s ter�leteihez hasonl�an – ide is benyomult. A f�n a h�zi �nyencs�geket (sz�r�tott gy�m�lcs, s�tem�ny) m�ra felv�ltotta a szaloncukor, illetve annak sok-sok fajt�ja; a saj�t k�sz�t�s� sz�nes pap�r- vagy bogy�l�ncok hely�be csirics�r� �vegd�szek l�pnek; a gyerty�k hely�n pedig sok csal�dban sz�nes villany�g�k vil�g�tanak. Az ez�stszalagoknak �s csill�moknak is r�sz�k van abban, hogy a kar�csonyfa v�g�l �gy fest, mint valami baz�ri l�tv�nyoss�g. Ahogy a t�l�des�tett geil s�tem�nyt�l az ember gyomra felfordul, az ilyen cicom�san piperk�c kar�csonyf�ban sem lehet hosszan gy�ny�rk�dni.
Napjainkban egyre n� mindennek az �rt�ke, ami term�szetes. Nincs ez m�sk�pp a kar�csonyf�val sem, amelynek m�anyag v�ltozata – szerencs�re – csak r�vid id�re, �s akkor is csak sz�k k�rben tal�lt vev�re. Az illatos feny� var�zs�t semmi nem p�tolhatja.
(S hogy a term�szetet is v�dj�k, mind n�pszer�bb az az akci�, amelynek sor�n a f�ldlabd�s f�t mintegy k�lcs�n vessz�k n�h�ny h�tre, ut�na pedig a n�v�ny visszaker�l az erd�be.) �dv�zlend�, ha a d�sz�t�s�t is hasonl� szellemben v�gezz�k – nem felt�tlen�l finom ennival�kkal, hanem p�ld�ul di�val, tobozzal, fagy�nggyel vagy m�s d�szes term�ssel. Az �veg term�szetes anyag, de az�rt legy�nk m�rt�kletesek a bel�le k�sz�lt d�szekkel: ne vigy�k t�lz�sba a sz�mukat, ne keverj�k nagyon a sz�neket. Ha pedig m�r nagyobbak a gyerekek (vagyis nem fenyeget baleset), javasoln�m, hogy a csics�s �g�kr�l t�rj�nk vissza a gyerty�hoz, amelynek f�nye haszn�lat�nak eredeti �rtelm�t id�zi: az els� kar�csonyf�kon m�g �gy vil�g�tottak, mint a Betlehembe igyekv� p�sztoroknak az �gbolton utat jelz� csillagok.
Aprop� Betlehem. M�g nem �ll�tottunk kar�csonyf�t, de a kis J�zus j�szol�t meg�r�k�t�, �s a Megv�lt�t k�sz�nt� h�rom-kir�lyokat �br�zol� betlehemekben m�r gy�ny�rk�dhettek el�deink a templomokban. Hasonl�, de egyszer� j�szolnak helye van a fa alatt is, k�l�n�sk�ppen, ha saj�t gyerekeink keltik �letre ezt a jelenetet sz�nes tollal vagy fest�kkel, esetleg makettszer�en fel�p�tett k�rnyezetben, amely barlangot vagy ist�ll�t �br�zol. St�lusos elfoglalts�gnak sem utols�, ha az �nnep el�est�j�n (vagy d�lut�nj�n) eff�le rajzol�sra biztatjuk a v�rakoz�st�l am�gy is fesz�lt, izgatott kicsiket. Az eredm�nnyel pedig j�v�re is b�szk�lkedni lehet.
(Aki a t�m�r�l m�g t�bbet szeretne tudni, annak aj�nljuk figyelm�be T�szab� J�lia Nagy kar�csonyi k�pesk�nyv�t.)